A magyar könyvelők szakmai érdekeik képviseletére, továbbá a tagok érdekvédelmének biztosítására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján egyesületet hoznak létre, melynek alapszabályát a következőkben állapítják meg:

1. Általános rendelkezések

Az Egyesület neve: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete
Székhelye: 1133 Budapest, Kárpát u. 40. II.6.
Működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

2. Az Egyesület célja, feladatai

2.1. Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

2.2. Az Egyesület célja: A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alapvető célja a tagok szakmai képviseletének ellátása, támogatása, szakmai tájékoztatása, tanácsadás nyújtása, továbbá a könyvelői feladatokat tárgyaló, bemutató képzés, előadás szervezése, kiadványok megjelentetése és terjesztése.

2.3. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének feladatai:

• a szakma érdekeinek képviselete a szakmát érintő törvénytervezetekkel kapcsolatos, valamint a különféle hatóságok előtti szakmai állásfoglalásokon keresztül
• a könyvelést érintő kérdések elméleti továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása,
• a könyvelői tevékenység egészére vonatkozó szakmai etikai normák és továbbképzési koncepciók kidolgozása,
• a tagok folyamatos szakmai továbbképzésével kapcsolatos intézkedések megvalósítása, részvétel a képzésben,
• szakmai információszolgáltatás,
• képviselet a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekben,
• a könyvelési tevékenységet érintő jogszabályok véleményezése
• javaslatok kidolgozása a könyvelési tevékenységre vonatkozó törvények módosítására, hazai standardok kidolgozására, könyvelői munka egyszerűsítésére, a képzés és oktatás korszerűsítésére
• a könyvelői tevékenységet elősegítő irányvonalak meghatározása, útmutatások kidolgozása
• bizottságok, munkacsoportok felállítása az egyes szakterületek érdekeinek védelmére
• időszakonkénti tanácsaadás, a megválaszolatlan kérdések és az azokkal kapcsolatos állásfoglalások összegyűjtése
• előadások, konzultációk, vitafórumok szervezése az időszerű feladatokról, a felmerült problémákról, alkalmanként az adótanácsadókkal és a könyvvizsgálókkal közösen, szabad véleménynyilvánítás mellett
• egyeztetett és a szakma által elfogadott állásfoglalások összegyűjtése, megjelentetése.

3. Egyesületi tagság keletkezése,megszűnése

Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak.

3.1. Az Egyesület rendes tagja minden olyan természetes és jogi személy, akia vonatkozó jogszabályok alapján könyvelői tevékenységet végezhet és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagyjogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és a tagdíjat megfizeti.

3.3. A tagként való felvételt írásban kell kérni. A felvételi kérelemnektartalmaznia kell természetes személy esetében a személyes adatokat.

Jogi személy esetében a kérelemnek tartalmaznia kell a cég azonosító adatainkívül a társaság tevékenységének megjelölését, a társaságot az Egyesületben képviselő személyek nevét és beosztását, rendes tag esetében a cég könyvelői tevékenység végzésére való jogosultsága igazolását.

3.4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,kilépésével vagy kizárással.

A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnökségével.

A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

Az Egyesület kizárja a tagot, ha az szakmai tevékenységével összefüggő vagy az Egyesület tekintélyének kárt okozó bűncselekmény miatt jogerős ítélet hatálya alatt áll az előírt tagdíjjal vagy más pénzügyi kötelezettséggel hátralékban van és azt külön felhívás ellenére nem teljesíti.

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Amennyiben a jelen alapszabály másként nem rendelkezik, minden tagjogai és kötelezettségei azonosak.

A tagok tudomásul veszik az Egyesület alapszabályában foglaltakat, az ittrögzített célokat és feladatokat, elősegítik azok megvalósítását és támogatják a közös szakmai érdekeket.

4.2. A Egyesület rendes tagja

tanácskozási és szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén szavazati jogát személyesen, vagy képviselője útján gyakorolhatja tisztségviselőül megválasztható (természetes személy) jogosult igénybe venni az Egyesület által biztosított egyéb szolgáltatásokat.

4.3. Az Egyesület pártoló tagja sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkezik, részt vehet a közgyűlésen és az Egyesület programjain.

4.3. Az Egyesület tagjai kötelesek:

az alapszabályban és a közgyűlés határozataiban rögzített határidőkig a közgyűlés határozatában meghatározott tagdíjat megfizetni az alapszabályban foglaltakat betartani tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, és a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

4.4. A tagdíj, illetve külön megállapított térítés ellenében az Egyesület atagok számára különböző szolgáltatásokat nyújthat.

Az Egyesületnek nem kötelessége a tagok jogi képviselete. Jogi ügyekben azEgyesület csak akkor vehet részt, ha az elnökség az Egyesület céljai szempontjából alapvető fontosságúnak ítéli meg.

5.Az Egyesület szervei: közgyűlés éstisztségviselők

5.1. A közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége,amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább harminc nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a célmegjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A közgyűlés határozatképes, ha legalább a tagság fele jelen van. Ha aközgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt -közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amelyidőpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

A közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerűszótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.

Kizárólag a közgyűlés ... főből álló elnökség látja el.

A közgyűlés az elnökség tagjait 2 évre választja.

Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelynem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.

Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) ésillető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

Az elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökségszükséghez képest - de legalább kéthavonta egyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Bármely, az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt,szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel,nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az elnökség feladatai különösen:

- a közgyűlés előkészítése és határozatainak megvalósítása
- az éves költségvetési terv összeállítása és az éves beszámoló elkészítése
- jelentéstétel a közgyűlésnek az elnökség munkájáról
- A bizottságok tagjaik közül választhatnak elnököt.

Felügyelő Bizottság A közgyűlés legfeljebb öt tagból álló Felügyelő Bizottságot választhat öt éves időtartamra. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló üzleti kapcsolat vagy munkaviszony.

A Felügyelő Bizottság fő feladata annak felügyelete és vizsgálata, hogy az Egyesület tevékenysége a törvényi szabályozásnak, illetve az Egyesület alapszabályának megfelel-e.

A Felügyelő Bizottság további feladata az elnökség által beterjesztett költségvetés és a költségvetéssel kapcsolatos megállapítások betartásának ellenőrzése. Ebből következően megkérheti az elnökségtől mindazokat az adatokat és információkat, amelyekre feladata elvégzéséhez szüksége van.

A Felügyelő Bizottságnak jogában áll a közgyűlés összehívását kezdeményezni, amennyiben súlyos rendellenességre derül fény és felszólítás ellenére az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket.

Etikai Bizottság A közgyűlés Etikai Bizottságot választhat.

Az Etikai Bizottság feladata az etikai szabályok betartásának figyelése,fegyelmi és etikai vizsgálatok lefolytatása, illetve a tagok kizárásával kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása és közgyűlés elé terjesztése.

Az Etikai Bizottság legfeljebb öt tagból állhat. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló munkaviszony.Az Etikai Bizottság tagjait a közgyűlés öt évre választja.

5.6. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.

A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

6. Az Egyesület képviselete

6.1. Az Egyesület képviseletére az elnök, az alelnökök és a titkár jogosultak oly módon, hogy közülük ketten együttesen jogosultak aláírni. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.

A közgyűlés által 5 évre megválasztott képviselők neve:

elnök:

alelnökök:

titkár:

Az Egyesület képviselete úgy történik, hogy az aláírásra jogosultak közül bármelyik kettő együttesen írja a nevét az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé.

7. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

7.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén atagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek,valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

7.2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesülettartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

7.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget,a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

7.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradványösszegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

8. Megszűnés

Az Egyesület feloszlásának kimondásával, vagy más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlásának, illetve megszűnésének megállapításával szűnik meg.

A megszűnésről csak a közgyűlés dönthet a leadott szavazatok legalább kétharmados többségével.

Az Egyesület megszűnése esetén - az esetleges hitelezők kielégítése után -vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.

9. Vegyes rendelkezések

9.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

9.2. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

9.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

9.4. Az Egyesület felett a törvényességi felügyeletet a Fővárosi Főügyészség gyakorolja.

Záradék:

Ezt az alapszabályt az Egyesület 2001. május napján összehívott alakulógyűlésen 1/2001. sz. határozatával egyhangúan fogadta el.

Kelt, Budapesten, 2001. július 13

Lengyel Tibor
a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke
tibor.lengyel@mkoe.hu