Egyesületi ajánlatok

A Könyv-vitel Online újság számait tagjainknak email-ben postázzuk, a korábbi számok letölthetők innen.

Aktuális ajánlatok olvashatók a fejlécen elérhető Ajánlatok rovatban.

Belépési nyilatkozat

A hivatkozásra kattintva megnyílik a Belépési nyilatkozat pdf formátumban. Kitöltés és aláírás után szkennelve e-mailben kérjük eljuttatni a Kapcsolati információkban megadott elérhetőségeken.

Tisztségviselők

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnökségi tagjai

Alapszabály

I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

2. Az Egyesület rövidített neve: MKOE

3. Az Egyesület székhelye: 1126 Budapest, Tóth Lőrinc utca 31.

4. Az egyesület jogállása: a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) országos - és érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetként működő civil szervezet, mely az egyesületi szabályok szerint folytatja tevékenységét.Az Egyesület jogi személy.

5. Egyesület alapvető célja a tagok szakmai érdekképviseletének ellátása, támogatása, szakmai tájékoztatása, oktatása, tanácsadás nyújtása, továbbá a könyvelői feladatokat tárgyaló, bemutató képzés, előadás szervezése, kiadványok megjelentetése és terjesztése. 

6. Az Egyesület tevékenysége:

• a könyvelői szakma érdekeinek képviselete a szakmát érintő törvénytervezetekkel kapcsolatos, valamint a különféle hatóságok előtti szakmai állásfoglalásokon keresztül,
• képviselet a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekben, 
• a könyvelési tevékenységet érintő jogszabályok véleményezése,
• javaslatok kidolgozása a könyvelési tevékenységre vonatkozó jogszabályok módosítására, hazai standardok kidolgozására, a könyvelői munka egyszerűsítésére, a képzés és oktatás korszerűsítésére 
• a könyvelést érintő kérdések elméleti továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása, 
• a könyvelői tevékenység egészére vonatkozó szakmai etikai normák és továbbképzési koncepciók kidolgozása, 
• a tagok folyamatos szakmai továbbképzésével kapcsolatos intézkedések megvalósítása, részvétel a tagok szakmai képzésében, 
• szakmai információszolgáltatás, a megválaszolatlan kérdések és az azokkal kapcsolatos állásfoglalások összegyűjtése, 
• egyeztetett és a szakma által elfogadott állásfoglalások összegyűjtése, megjelentetése, 
• előadások, konzultációk, vitafórumok szervezése az időszerű feladatokról, a felmerült problémákról, alkalmanként az adótanácsadókkal és a könyvvizsgálókkal közösen, szabad véleménynyilvánítás mellett, 
• a tagok részére szakmai tanácsadás nyújtása annak érdekében, hogy az adózási és a számviteli szakma elismert szakértői legyenek,
• a könyvelők oktatása akkreditált képzés részvevőjeként, 
• az Egyesület tagjai részére – lehetősége szerint – támogatás nyújtása pihenési, sportolási igényeik kielégítéséhez.

7. Az Egyesület hatóköre: Magyarország területe

II. Az Egyesület tagjai

8. Az Egyesület tagjai 

• a rendes tagok és 
• a különleges jogállású tagok.

9. Az Egyesület különleges jogállású tagjai:

• a pártoló tagok,
• a tiszteletbeli tagok és
• kapcsolódó tagok.

A tagsági viszony keletkezése

10. Az Egyesület rendes tagjává olyan személy (természetes személy, jogi személy válhat, aki/amely

• nyilatkozik a belépési szándékról
• elfogadja az Egyesület célját (céljait)
• az alapszabály alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, és 
• akit/ amelyet az Ügyvezető Elnökség döntése az Egyesület tagjává választ.

11. Az Egyesület rendes tagjává az Ügyvezető Elnökség – a 10. pontban szereplő feltételeknek megfelelő - olyan személyt választhat, aki/amely a vonatkozó jogszabályok alapján könyvelői tevékenységet végezhet, vagy ilyen személyt foglalkoztat.

12. A belépési szándékról belépési nyilatkozaton kell nyilatkozni, amely személyesen, postai úton, vagy telefax útján is benyújtható az Egyesület Ügyvezető Elnökségének.

13. A belépési nyilatkozat természetes személy tag esetében tartalmazza a magánszemély nevét, lakóhelyét és elektronikus levelezési címét (e-mail címét), jogi személy esetében azt azt nyilvántartó szervezet azonosító adatain (pl. cégjegyzékszám) kívül a társaság székhelyét és elektronikus levelezési címét (e-mail címét). A nyilvántartó szervezet adatai tekintetében az Egyesület nyilvántartása hivatkozhat közhiteles nyilvántartásokra. A tagot terheli az esetleges címváltozásának bejelentési kötelezettsége, minden ennek elmaradásából eredő kárért az Egyesület felelősséget nem vállal. Az Ügyvezető Elnökség a tagtól és a hozzáférhető hivatalos elektronikus adatbázisokból származó adatok alapján rögzíti a rendes tag adatait a tagnyilvántartásban.

14. Az Egyesület pártoló tagjává olyan személy válhat, aki/amely

• az Egyesület pártoló tagja kíván lenni
• az Egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja, és
• akit/amelyet az Egyesület Ügyvezető Elnöksége pártoló taggá választ.

15. Az Egyesület pártoló tagjának az Ügyvezető Elnökség – a 10. pontban szereplő feltételeknek megfelelő - azt a személyt választhatja, aki/amely az Egyesület részére meghatározott összegű támogatás évenkénti rendszeres megfizetését vállalja és első támogatását az Egyesület számlájára történt átutalással megfizette. Költségvetési szerv az Egyesületnek nem lehet pártoló tagja. A pártoló tagot az Ügyvezető Elnökség nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről elektronikus üzenetet küld a pártoló tag számára. 

16. Az Egyesület tiszteletbeli tagjává olyan magyar és külföldi természetes vagy jogi személy válhat, aki/amely az Egyesület célja szerinti, vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet és akit az Egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért a közgyűlés tiszteletbeli taggá választ és a tiszteletbeli tagságot elfogadja. A tiszteletbeli tagot aközgyűlés döntése alapján az Ügyvezető Elnökség nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről elektronikus üzenetet küld a tiszteletbeli tag számára. 

16/A. Az Egyesület kapcsolódó tagjává olyan magyar és külföldi természetes vagy jogi személy válhat, aki/amely

• nyilatkozik a kapcsolódó tagként történő belépési szándékáról,
• elfogadja az Egyesület célját (céljait, 
• az alapszabály alapján az Egyesület kapcsolódó tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, és 
• az Egyesület célja szerinti, vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet, 
• az Egyesület valamely rendes tagjával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy alvállalkozói jogviszonyban áll,
• rendelkezik az őt foglalkoztató rendes tag kapcsolódó tagként való felvételre irányuló ajánlásával, és
• akit/ amelyet az Ügyvezető Elnökség döntése az Egyesület kapcsolódó tagjává választ.

17. A tagsági viszony kezdő időpontja rendes tagok, pártoló tagok és kapcsolódó tagok esetében az a nap, amelyen az Ügyvezető Elnökség a taggá választásról szóló döntést meghozta. A tiszteletbeli tagsági viszony a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozatának az Ügyvezető Elnökséghez való megérkezésekor, a tiszteletbeli taggá választást kimondó közgyűlés napjára visszamenőleg jön létre.

A tagsági viszony megszűnése 

18. A tagsági viszony (beleértve a pártoló- , tiszteletbeli és kapcsolódó tagsági viszonyt is) megszűnik

• a tag kilépésével,
• a tag kizárásával,
• a természetes tag halálával, egyéb tag megszűnésével,
• a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.
• A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépésről írásban, igazolható módon kell nyilatkozni. A kilépésről szóló nyilatkozatot az Egyesület elnökének kell megküldeni. A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozatnak az Egyesület által történt átvételének napján szűnik meg. A tagságról való lemondás a tagot a tagsága idején keletkezett vagyoni kötelezettségei teljesítése alól nem mentesíti.

20. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. 

21. A tagsági viszony megszűnik a tag halála vagy megszűnése napján. Az elnöknek a tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül törölnie kell halála vagy megszűnése esetén.

22. A tagsági jogviszonyt tagdíjhátralék, illetve a pártoló tagi támogatás meg nem fizetése miatt, illetve kapcsolódó tagsági viszony esetében az őt ajánló rendes tag tagsági viszonyának megszűnése, vagy a kapcsolódó tagnak az őt ajánló rendes taggal fennálló jogviszonyának megszűnése miatt az Ügyvezető Elnökség akkor mondhatja fel, ha azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagdíjhátralék, támogatás megfizetésére, illetve kapcsolódó tag esetében rendes tagsági viszony, vagy más rendes tagnál kapcsolódó tagsági viszony létesítését lehetővé tevő, a 16/A pontban említett valamely jogviszony létesítésére, valamint arra, hogy a felhívásban foglaltak elmulasztása a tagsági jogviszony felmondását vonja maga után. 

23. A felhívásban foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén az Ügyvezető Elnökség írásban köteles értesíteni az érintett tagot az ellene indult eljárás megindításáról és alkalmat kell adni arra, hogy védekezését az ügyét tárgyaló ügyvezető elnökségi ülésen szóban előadja. Az Ügyvezető Elnökség felmondást kimondó határozata ellen az érintett tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Elnökséghez fordulhat jogorvoslati kérelemmel, melyet az elnöknek kell igazolt módon megküldeni. A jogorvoslati kérelem ügyében az Elnökség legközelebbi ülésén dönt. A döntés előtt az érintett tagot – kérésére – az Elnökség köteles meghallgatni. A tagsági viszony az Ügyvezető Elnökség felmondást kimondó határozatát követő 15. napon, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén az Elnökség határozatának kézbesítése napján szűnik meg.

A rendes tag jogai és kötelezettségei

24. A rendes tag 

• részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
• a közgyűlésen szavazhat;
• ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz, az Egyesület bármely tisztségére választható;
• a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet;
• kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét;
• jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

25. Kizárólag a rendes tag csatlakozhat önkéntes alapon az Egyesület felelősségbiztosítási programjához. A felelősségbiztosítási programhoz való csatlakozás emelt tagdíjfizetési kötelezettséggel és az Egyesület által megkötött biztosítási kötvényben garantált jogosultságokkal jár. A tagsági viszony megszűnése esetén a megszűnés hónapjának végével megszűnik a volt tagnak a felelősségbiztosítási programban való tagsága 

26. A rendes tag hozzáférést kap az Egyesület elektronikus kommunikációs csatornáihoz, különösképpen a www.mkoe.hu/kozosseg oldalak használatához. A hozzáférés megadása során az Egyesület részéről eljáró alelnök ellenőrzi a tag felhasználói jogosultságát a személyazonosság visszaigazolása útján. 

27. Az Egyesület rendes tagja 

• köteles tagdíjat fizetni;
• köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit;
• köteles betartani a közgyűlés, az Elnökség és az Ügyvezető Elnökség határozatait;
• nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását.

A különleges jogállású tagok jogai és kötelezettségei

28. A tiszteletbeli, a pártoló és a kapcsolódó tag 

• az Egyesület szerveibe nem választhat és nem választható;
• az Egyesület közgyűlésének döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt;
• köteles betartani az Egyesület alapszabályát, végrehajtani a közgyűlés, az Elnökség és az Ügyvezető Elnökség határozatait.

29. Az Egyesület pártoló tagja évente - az Ügyvezető Elnökség által meghatározott határidőre - az Egyesület számlájára történt átutalással köteles megfizetni az Egyesületbe történő belépéskor általa vállalt támogatást. Amennyiben a támogatás összege meghaladja a KÖNYV-VITEL elnevezésű szaklapnak az ügyvezető elnökség által meghatározott árát, a támogatás megfizetésével a pártoló tag ingyenesen jogosulttá válik a szaklap elektronikus vagy nyomtatott példányára.

29/A A kapcsolódó tagok kedvezményes tagdíjat fizetnek, és részesülnek a rendes tagokat megillető összes kedvezményben (az alvállalkozó kapcsolódó tagokra nem vonatkozó felelősségbiztosítási kedvezmény kivételével), továbbá jogosultak az Egyesület szervezésében lebonyolított oktatáson az összes kreditpont megszerzésére.

Eljárás tagsági viszonnyal illetve tisztségviselőkkel kapcsolatos egyes ügyekben

30. Az írásbeli figyelmeztetés, a megrovás, a tagsági viszony felfüggesztése illetve a felfüggesztés megszűntetése, tisztségből való visszahívás, kizárás intézkedés (a továbbiakban együtt: intézkedés) megtételére jogosult szerv írásban, igazolható módon köteles értesíteni az érintett tagot az ellene indult eljárás megindításáról és alkalmat kell adni arra, hogy védekezését az ügyét tárgyaló szerv ülésén előadja. Az intézkedést kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell az intézkedés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az intézkedést kimondó határozatot az érintett taggal, illetve tisztségviselővel közölni kell.

30/A Az intézkedést kimondó határozat ellen – ha azt nem a közgyűlés hozta - az érintett tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslati kérelemmel, melyet az elnöknek kell igazolt módon megküldeni. A jogorvoslati kérelem ügyében a közgyűlés legközelebbi ülésén dönt. A döntés előtt az érintett tagot – kérésére - a közgyűlés köteles meghallgatni. A tagsági viszony az Elnökség kizárást kimondó határozatát követő 30. napon, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a közgyűlési határozat kézbesítésének napján szűnik meg.

III. Az Egyesület szervezete

31. Az Egyesület szervei:

• a közgyűlés,
• az Elnökség,
• az Ügyvezető Elnökség,
• a Felügyelő Bizottság,
• az Etikai Bizottság.

A közgyűlés

32. Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlésen minden olyan rendes tag jogosult részt venni, aki nem áll a tagsági jogoktól való felfüggesztés határozat (86-87. pontok) hatálya alatt.

33. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a következő döntések meghozatala:

• az alapszabály elfogadása és módosítása
• az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének kimondása,
• az Ügyvezető Elnökség és az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása,
• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadása,
• döntés az Ügyvezető Elnökség, a Felügyelő Bizottság, valamint az Etikai Bizottság beszámolójának elfogadásáról,
• az Egyesület éves költségvetésének megállapítása.

34. A közgyűlést elnök évente legalább egyszer köteles összehívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha 

• a bíróság elrendeli,
• a szavazati joggal rendelkező tagok egytizede ezt az ok feltüntetésével írásban kéri,
• a Felügyelő Bizottság kezdeményezi,
• ez az elnökség megítélése alapján szükséges,
• az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
• az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
• az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

35. A közgyűlést - a napirend közlésével – elektronikus levélben írásban kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívót a tag által erre a célra megadott e-mail címre kell megküldeni. A meghívónak a közgyűlés kezdő napját 15 nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie. Amennyiben a meghívó átvételének tényét és időpontját a tag a kiküldést követő 5 napon belül nem igazolja vissza, a meghívót postai úton, igazolható módon is meg kell küldeni részére úgy, hogy az a taghoz a közgyűlés megtartását legalább 5 nappal megelőzően megérkezhessen.

36. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

37. A tag a napirenden szereplő és a közgyűlési meghívóval – vagy azt követően – e-mailben megküldött, az Elnökség által előterjesztett, a közgyűlés hatáskörében eldöntendő előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be. A módosító indítványt írásban a közgyűlést megelőző 10. napig az Egyesület címére e-mailben, illetve a közgyűlésen szóban lehet előterjeszteni. Az írásban beterjesztett módosító indítvány csak akkor tárgyalható, ha az előterjesztő a közgyűlésen jelen van.

38. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. A határozatképességet a közgyűlés napján szavazásra jogosultak létszáma alapján kell megállapítani.

39. Megismételt közgyűlést akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes. Az a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 30 perccel követő időpontra hívták össze és a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza. A megismételt közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg. A megismételt közgyűlésen az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról hozandó döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

40. A közgyűlés levezető elnökét az Ügyvezető Elnökség jelöli ki, a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot köteles választani. 

41. A közgyűlésen csak a meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg. A kiküldött meghívóban szereplő napirenden túli napirendi javaslatok csak akkor vehetők napirendre, ha a közgyűlésen a tagok legalább háromnegyede jelen van, és ezt a tagok egyhangú szavazással elfogadják.

42. A közgyűlés döntéseit – ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A jelenlévő tagok 20%-ának indítványára a közgyűlés írásban, titkosan köteles szavazni.

43. Titkosan, írásbeli szavazással dönt

• az elnöknek, az alelnököknek, az Ügyvezető Elnökség tagjainak, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, valamint az Etikai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról,
• az Egyesület más Egyesülettel való egyesüléséről, megszűnésének kimondásáról.

44. A titkos szavazás lebonyolítására a közgyűlés szavazatszámláló bizottságot köteles választani.

45. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

46. Nyílt szavazás esetén a közgyűlés levezető elnöke köteles elrendelni a szavazást, és a leadott szavazatok szavazatszámlálók bevonásával történő megszámlálását. A szavazatok számlálását a levezető elnök az alelnökök bevonásával felügyeli, összesíti a szavazatszámolók által megszámolt szavazatokat és hirdeti ki annak eredményét.

46/A A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, 
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

46/B A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és idejét, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A közgyűlés határozatait az Ügyvezető Elnökség a közgyűlésen való kihirdetéssel közli a tagokkal.

46/C A közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ilyen határozathozatalt az Ügyvezető Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Ügyvezető Elnökség részére.

46/D Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

46/E Ha bármelyik tag az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlés ülését az Ügyvezető Elnökségnek össze kell hívnia.

46/F A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül - az Ügyvezető Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

46/G A közgyűlés oly módon is megtartható, hogy a tagok a közgyűlésen személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszköz útján vesznek részt. Elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlés tartása esetén a közgyűlési meghívó tartalmazza azt a telefonszámot vagy egyéb azonosítót, amely segítségével a közgyűléshez a tagok csatlakozni tudnak. A közgyűlés ülése telefon- vagy video-konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz telefon, skype, illetve egyéb, a kép és/vagy hang egyidejű közvetítését és a tagok azonosítását, korlátozás-mentes, valós idejű és kölcsönös kommunikációját egyszerre biztosító, hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz lehet. Lehetőség van arra, hogy a székhelyre összehívott közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre – az alkalmazandó elektronikus hírközlés eszköz megjelölésével - a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a közgyűlés ülése alatt a székhelyen biztosítani kell.

46/H A közgyűlés nem tartható meg olyan feltételekkel, amelyek nem teszik lehetővé az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlésen résztvevők személyének megállapítását, továbbá nem alkalmazhatók olyan feltételek, amelyek valamely tag vagy a tagok meghatározott csoportja tekintetében hátrányos különbségtételt eredményezhetnek. 

46/I Azon tagok, akik az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlésen személyesen kívánnak részt venni, kötelesek e szándékukat az egyesületnek a közgyűlés napja előtt legalább öt nappal bejelenteni. Ezen tagok a közgyűlésen a meghívóban megjelölt helyen vesznek részt. Mindazon tagokat, akik személyes részvételi szándékukról az egyesületet határidőben nem tájékoztatták, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz útján vesznek részt. 

46/J Elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlés megnyitásával egyidejűleg gondoskodni kell a résztvevők személyazonosságának ellenőrzéséről. A résztvevők személyazonosságának ellenőrzésére az egyesület a tagoknak személyre szóló azonosító kódot biztosít vagy a személyazonosságát két tanú jelenlétével igazolja. Az alkalmazott elektronikus hírközlési eszköztől függően a közgyűlés levezető elnöke rögzíti a hozzászólásra történő jelentkezés módját és a közgyűlés rendjének fenntartásával biztosítja bármely két résztvevő tag közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt.

46/K Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlésen a szavazás – ideértve a közgyűlés tisztségviselő megválasztásáról rendelkező szavazást is – oly módon történik, hogy a szavazásra feltett kérdés tekintetében a közgyűlés elnöke valamennyi, elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagtól egyenként megkérdezi, hogy a kérdés tekintetében milyen módon szavaz. 

46/L A szavazás lezárásakor az elnök összeszámolja a kérdésre leadott szavazatokat és ennek alapján kihirdeti a szavazás eredményét. Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlésen az elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok indítványtételi és felszólalási jogokat – ideértve a közgyűlés tisztségviselőire tett indítványtételi jogot is – olyan módon gyakorolhatják, hogy valamennyi napirendi ponti kérdés tekintetében a közgyűlés elnöke valamennyi tagtól egyenként megkérdezi, hogy a kérdés tekintetében indítványtételi vagy felszólalási jogával kíván-e élni. 

46/M Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő közgyűlés teljes hanganyagát elektronikus úton rögzíteni kell olyan módon, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott közgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.

Konzultáció és véleménynyilvánítás elektronikus úton

47. A 36. és 37. pontokban foglaltaktól eltérően az Ügyvezető Elnökség erre vonatkozó külön döntése alapján a közgyűlést megelőzően a tagokkal előzetes konzultáció folytatható le elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus konzultáció), melynek keretén belül véleménynyilvánító szavazás is elrendelhető. 

48. Az elektronikus konzultációt az Egyesület által üzemeltetett www.mkoe.hu/kozosseg felületen, a közgyűlés napját tartalmazó témaként kell megjeleníteni. Az elektronikus konzultáció nem tekinthető sem közgyűlésnek sem közgyűlésen kívüli határozathozatalnak. Az elektronikus konzultáció időtartama legalább 24 óra, legfeljebb 120 óra lehet. Az elektronikus konzultáció nyelve a magyar.

49. Az elektronikus konzultációnak az Egyesület honlapján történő közzétételében pontosan rögzíteni kell az elektronikus konzultáció kezdő időpontját, a hozzászólásokra, vitára rendelkezésre álló időkeretet, a vita lezárásának időpontját, valamint a határozati javaslatokról történő szavazás záró időpontját. 

50. Az elektronikus konzultáció moderátorát az Ügyvezető Elnökség jelöli ki. A moderátor felelős az elektronikus konzultációnak az alapszabály rendelkezései szerinti megtartásáért.

51. Az elektronikus konzultáción az a rendes tag vehet részt, aki a www.mkoe.hu/kozosseg oldalra az elektronikus működtetésért felelős alelnöktől hozzáférési jogosultságot kapott. A hozzáférési jogosultság eredeti időpontban való kiadásakor az alelnök válaszüzenettel ellenőrzi a tag által megadott elektronikus e-mail cím azonosságát és a tag személyazonosságát. 

52. A hozzáférési jogosultságot az elektronikus működtetésért felelős alelnök minden olyan rendes tagnak köteles kiadni, aki személyazonosságát igazolta, és nem áll a tagsági jogoktól való felfüggesztés (90. pont) hatálya alatt. A tag köteles gondoskodni arról, hogy hozzáférési jogosultságával más illetéktelen személy ne élhessen vissza. 

53. A vita lezárását követően a konzultáció levezető elnöke – az Ügyvezető Elnökség ilyen irányú előzetes döntése esetén az Ügyvezető Elnökség által meghatározott kérdéseket bocsát szavazásra. 

54. A moderátor köteles a tagok részére a szavazatok leadásához elegendő időt biztosítani. A szavazást az elektronikus konzultáció meghirdetésekor előre meghatározott időpontban le kell zárni. Az ezt követően leadott szavazatokat érvénytelennek kell tekinteni.

55. A www.mkoe.hu/kozosseg oldalra telepített szoftver nyílt szavazás esetén a szavazók azonosítóival együtt regisztrálja a szavazatokat. Titkos szavazás kizárólag az Egyesülettől független informatikai szolgáltató közreműködésével és olyan szoftverrel bonyolítható le, amellyel biztosítható, hogy a leadott szavazatokat utólag se lehessen beazonosítani annak leadójával.

56. A szoftver erre való alkalmasságáról az elektronikus működésért felelős alelnök – annak első alkalmazását megelőzően – köteles megfelelő szakértő véleményét megkérni és azt az egyesület honlapján a tagok számára hozzáférhetővé tenni. Legalább száz tagnak az elektronikus konzultáció során tett kérése esetén a titkos szavazás hitelesítésére az Egyesület közjegyző közreműködését köteles igénybe venni.

57. A szavazás eredményét - titkos szavazás esetén is – az elektronikus működtetésért felelős alelnök állapítja meg és hirdeti ki. 

58. Az elektronikus konzultáción leírtakat és a szavazás eredményét hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Az elektronikus konzultáció bejegyzéseit és a szavazásokat az Egyesület által fenntartott elektronikus tárhelyen meg kell őrizni, és folyamatosan megtekinthetővé kell tenni minden olyan személy számára, aki az Egyesület info@mkoe.hu címén ehhez a tárfelületen őrzött fórumbejegyzésekhez jogszabályi felhatalmazás okán hozzá kíván férni. 

59. Az előzetes konzultáción elhangzott vélemény és a megtartott szavazás eredménye az Egyesület egyetlen szerve döntésének sem tekinthető, nem helyettesíti az Egyesület szerveinek jogszabályban és az Alapszabályban biztosított hatáskörében hozandó döntéseit. Az elektronikus konzultáció keretében megtartott szavazás kizárólag véleménynyilvánító jellegű, az Egyesület vezető tisztségviselőire és testületi szerveire kötelező erővel nem bír.

Az Elnökség

60. Az Elnökség tagjai:

• elnök,
• két alelnök,
• négy elnökségi tag.

61. Az elnökségi tagokat a közgyűlés választja 5 évre. Az elnökségi tagok választására a vezető tisztségviselők választására vonatkozó eljárási szabályokat (100.- 104. pontok) kell megfelelően alkalmazni.

62. Az elnökségi tagság megszűnik

• a tisztségről való lemondással,
• visszahívással,
• a határozott idő lejártával
• az elnökségi tag halálával.

63. A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni és a jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy az elnökkel írásban, igazolható módon kell közölni.

64. Ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

65. - 66. Az Elnökség hatáskörébe tartozik a következő döntések meghozatala:

• javaslattétel az Egyesület céljaival, feladataival összefüggő kérdésekkel kapcsolatos stratégiai álláspontra vonatkozóan;
• döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról;
• javaslattétel a közgyűlés napirendi pontjaira vonatkozóan;
• az egyesület elnökének és alelnökeinek írásbeli és/vagy szóbeli beszámoltatása;
• eseti bizottságok megalakítása; 
• az Egyesület tulajdonában lévő KÖNYV-VITEL újság számára szakmai cikkek és anyagok összeállítása.

67. Az Elnökséget az elnök bármikor összehívhatja, de legalább évente egyszer össze kell hívnia. Az Elnökséget igazolható módon írásban, elektronikus levélben kell összehívni.

68. Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele részt vesz. Az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

69. Az Elnökség jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot köteles választani. 

Az Ügyvezető Elnökség

70. Az Ügyvezető Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. 

71. Az Ügyvezető Elnökség tagjai:

• az Egyesület elnöke,
• az Egyesület két alelnöke,

72. Az Ügyvezető Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.

73. Az Ügyvezető Elnökség tagja az lehet,

• aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
• a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
• aki
• magyar állampolgár, vagy
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

74. Az Ügyvezető Elnökség tagjait – az Elnökség tagjainak megválasztásával egyidejűleg - a közgyűlés választja 5 évre. Ha az Ügyvezető Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének ügyvezető elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól. 

75. 

76. A lemondást az Ügyvezető Elnökség ülésén kell bejelenteni és a jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy az elnökkel írásban, igazolható módon kell közölni.

77. Ha az Ügyvezető Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének ügyvezető elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

78. Az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozik 

• döntés az Elnökség és a közgyűlés összehívásáról;
• döntés a rendes tagok és a pártoló tagok felvételéről;
• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló tervének, az Egyesület éves költségvetési tervének és az Ügyvezető Elnökség beszámolójának az elnökség elé terjesztése;
• döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés, az Elnökség, az elnök vagy az Egyesület más szerve hatáskörébe.

79. Az Ügyvezető Elnökséget az elnök bármikor összehívhatja, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia. Az Ügyvezető Elnökséget elektronikus levélben kell összehívni. 

80. Az Ügyvezető Elnökség ülése határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele részt vesz. Az Ügyvezető Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Ügyvezető Elnökség üléséről felvett jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő ügyvezető elnökségi tagok írják alá.

Etikai Bizottság

81. Az Etikai Bizottság (a továbbiakban e cím alatt: Bizottság) három tagját a közgyűlés választja 5 évre. A Bizottság tagjainak választására a vezető tisztségviselők választására vonatkozó eljárási szabályokat (100.- 104. pontok) kell megfelelően alkalmazni. A Bizottság Elnökét annak tagjai választják maguk közül.

82. A Bizottság feladata, hogy őrködjön a könyvelőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, etikai normák, az Alapszabály és az Egyesület testületi szervei által hozott határozatok megtartása felett.

83. Ha a Bizottságnak hivatalból, vagy bejelentés alapján tudomására jut, hogy az Egyesület valamelyik tagja, vezető tisztségviselője egyesületi taghoz, vezető tisztségviselőhöz vagy könyvelőhöz méltatlan magatartást tanúsít, illetve az Alapszabályt, az Egyesület testületi szervei által hozott határozatot megszegi, az ügyet megvizsgálja, és javaslatot tesz a taggal, vezető tisztségviselővel szemben alkalmazandó intézkedésre. Az Egyesület által etikai vétségnek minősített magatartásokra és etikai eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az Elnökség által elfogadott Etikai Szabályzat tartalmazza.

84. A Bizottság eljárásának megindításáról az érintett tagot, vezető tisztségviselőt írásban értesíteni kell, és alkalmat kell adni arra, hogy védekezését szóban vagy írásban kifejtse.

85. A vizsgálat eredményeként a Bizottság egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a következő intézkedések megtételére tehet javaslatot:

• írásbeli figyelmeztetés,
• megrovás,
• tisztségből való visszahívás,
• tagsági viszony felfüggesztése,
• kizárás.

86. Az Egyesület felfüggesztheti bármely tag tagsági viszonyát, ha az szakmai tevékenységével összefüggő vagy az Egyesület tekintélyének kárt okozó bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítélet hatálya alatt áll, vagy ellene szakmai tevékenységével összefüggő bűncselekmény elkövetése miatt büntető eljárás indult. A büntető eljárás megindításának tényéről a tag az általa történt értesüléstől számított 8 napon belül köteles kötetlen formában bejelentést tenni az Etikai Bizottság felé.

87. A rendes tag tagsági viszonyát fel kell függeszteni, ha a büntető eljárás, illetve jogerős ítélet (86. pont) tényéről bejelentését elmulasztja, vagy ha az előírt tagdíjjal vagy más, az Egyesülettel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségével hátralékban van és azt külön felhívás ellenére nem teljesíti, feltéve, hogy a tagdíjfizetés elmulasztása miatt tagsági viszonyát az Ügyvezető Elnökség nem mondta fel (22. pont).

88. Az intézkedés megtételére a Bizottság javaslata alapján az Ügyvezető Elnökség, vezető tisztségviselő érintettsége esetén az Elnökség jogosult. A tisztségből való visszahívás ügyében való döntés meghozatala a közgyűlés, a kizárás ügyében való döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. 

89. A Bizottság ilyen intézkedések megtételére vonatkozó javaslatát az elnök, illetve az Elnökség köteles a legközelebbi – szükség esetén rendkívüli – közgyűlés napirendjére felvenni.

90. A felfüggesztett tagot – a felfüggesztés hatálya alatt – a 24. pontban felsorolt jogok nem illetik meg. A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szűntetni, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. 

Felügyelő Bizottság

91. A Felügyelő Bizottság (a továbbiakban e cím alatt: Bizottság) három tagját a közgyűlés választja 5 évre. A Bizottság tagjainak választására a vezető tisztségviselők választására vonatkozó eljárási szabályokat (100.- 104. pontok) kell megfelelően alkalmazni. A Bizottság Elnökét annak tagjai választják maguk közül. A Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója azt Egyesület vezető tisztségviselője. A Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület elnökéhez intézi.

92. A Felügyelő Bizottság ellátja a Ptk. szerinti felügyelőbizottsági feladatokat, ellenőrzi az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatokvégrehajtását, betartását. A Bizottság figyelemmel kíséri az Egyesület gazdálkodásának szabályszerűségét, ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, megvizsgálja az Egyesület beszámolóját.

93. A Bizottság tagjai a Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Bizottság ülése határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele részt vesz. Határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A Bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő bizottsági tagok írják alá. A Bizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Bizottság a vezető tisztségviselőktől, megbízottjaiktól, tagjaitól, alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, az Egyesület számviteli nyilvántartásába, könyveibe és irataiba betekinthet, azokat - ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja, fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

94. A Bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni. A számviteli törvény szerinti beszámolóról a Közgyűlés csak a Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 

95. A Bizottság az általa észlelt szabálytalanságokról köteles az Ügyvezető Elnökséget tájékoztatni, illetve felhívni a szabálytalanság megszűntetésére. A bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

96. A Bizottság köteles az Ügyvezető Elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 

• az Egyesület működése során olyan jogszabálysértést, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekményt vagy mulasztást észlelt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Ügyvezető Elnökség döntését teszi szükségessé, vagy
• az Egyesület vezető tisztségviselőjének felelősségét megalapozó tény merült fel.

97. A közgyűlést vagy az Ügyvezető Elnökséget a Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén közgyűlés és az Ügyvezető Elnökség összehívására a Bizottság is jogosult.

98. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget.

IV. Az egyesület vezető tisztségviselői

99. Az egyesület vezető tisztségviselői az Ügyvezető Elnökség tagjai:

• az elnök,
• a két elnökhelyettes,

100. A vezető tisztségviselők megválasztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ugyanaz a tisztség újraválasztással korlátlan ideig betölthető. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, továbbá az sem, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Nem lehet vezető tisztségviselő, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró, illetve összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

101. A megválasztandó személyekre az Elnökség által a tisztségviselők választását megelőzően legalább három hónappal korábban megválasztott, elnökből és két tagból álló jelölő bizottság tesz javaslatot a közgyűlés felé. A jelöltek személyére az Egyesület rendes tagjai kötetlen formában (szóban, írásban, e-mailben, telefonon stb.) tehetnek javaslatot a jelölő bizottság felé. A jelöltek személyét a jelölő bizottság elnöke ismerteti a közgyűlésen. 

102. A jelöltnek a közgyűlés előtt írásban tett elfogadó nyilatkozatban nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja és a választás feltételeinek megfelel.

103. A szavazást a közgyűlésen megválasztott 3 tagú szavazatszedő bizottság bonyolítja le, amely felel a szavazás szabályszerűségéért, titkosságáért. A titkos szavazást lehetővé tevő feltételeket a közgyűlés levezető elnöke biztosítja.

104. Megválasztott elnöknek az elnöki tisztségre jelöltek közül az minősül, aki megkapta az érvényesen leadott szavazatok több mint felét. Megválasztott alelnöknek az alelnöki tisztségre jelöltek közül a kétlegtöbb szavazatot kapott személy minősül, feltéve, hogy külön-külön megkapták az érvényesen leadott szavazatok több mint felét. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani, – kivéve, ha visszalépés miatt annyi megválasztott marad, ahány még be nem töltött tisztség van –, melyen az egyenlő szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.

105. A szavazást úgy kell lebonyolítani, hogy – amennyiben vállalják - lehetőség legyen az elnöknek meg nem választott személy alelnökként történő jelölésére.

105/A Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

• határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, 
• megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
• visszahívással,
• lemondással,
• a vezető tisztségviselő halálával,
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

106. Ha a vezető tisztségviselők valamelyikének megbízatása - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az új vezető tisztségviselő megválasztása érdekében rendkívüli közgyűlést kell tartani. Ezt a rendkívüli közgyűlést az elnök, illetve - új elnök megválasztása céljából összehívott közgyűlés esetén - az ügyvezető elnökség köteles összehívni a megbízatás megszűnését követő 180 napon belüli időpontra. 

107. Amennyiben a tagok legalább egytizede írásban kezdeményezi valamelyik vezető tisztségviselő, az Etikai Bizottság, illetve a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja visszahívását, az erre irányuló kezdeményezést egyben a közgyűlés összehívására irányuló kezdeményezésnek kell tekinteni. A visszahívásban érintett személyek a közgyűlésen nem szavazhatnak, és a határozatképesség, valamint a szavazati arány megállapításánál is figyelmen kívül hagyandók.

Elnök, alelnökök

108. Az elnök feladatai és hatásköre:

• összehívja a közgyűlést,
• összehívja és levezeti az Elnökség ülését,
• összehívja és levezeti az Ügyvezető Elnökség ülését,
• gondoskodik az Ügyvezető Elnökség, az Elnökség és a közgyűlés üléseinek, döntéseinek megfelelő előkészítéséről,
• kapcsolatot tart a hasonló jellegű szakmai szervezetekkel, közigazgatási szervekkel, köztestületekkel,
• ellátja a közgyűlés, az Elnökség és az Ügyvezető Elnökség által ráruházott feladatokat.

109. Az elnök az egyesület ügyvezetése körében 

• irányítja az egyesület gazdálkodását,
• megköti az Egyesület működéséhez szükséges – az Ügyvezető Elnökség által meghatározott értékhatár alatti – szerződéseket,
• az Ügyvezető Elnökség elé terjeszti az értékhatár feletti szerződéseket, megállapodásokat,
• gyakorolja az Egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogokat,
• megszervezi és irányítja a Titkárságot. 

110. Az elnök a Titkárság bevonásával

• vezeti az Egyesület tagnyilvántartását (rendes tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok, tagok megbontásban),
• nyilvántartja a befizetett tagdíjakat, támogatásokat,
• kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
• kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,
• vezeti a határozatok tárát.

111. Intézkedéseit a közgyűlés, az Elnökség, illetve az Ügyvezető Elnökség döntésének megfelelően, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban kell megtennie.

112. Az elnököt akadályozatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az alelnökök közül az elnök jelöli ki a szakmai feladatokért felelős alelnököt és az elektronikus működtetésért felelős alelnököt.

Örökös tiszteletbeli elnök

113. Az Egyesület közgyűlése “Örökös Tiszteletbeli Elnök” kitüntető címet adományozza azon volt elnökének, aki legalább három cikluson keresztül betöltötte ezt a tisztséget, és maradandóan hozzájárult az Egyesület céljainak megvalósításához és az Egyesület társadalmi presztízsének megerősítéséhez. Az Egyesület a jelen alapszabályba foglalva az első Örökös Tiszteletbeli Elnök címet posztumusz adományozza Lengyel Tibornak, az Egyesület alapító elnökének, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az Egyesület létrehozásában, működtetésében.

V. Az Egyesület képviselete

114. Az Egyesületet az elnök önállóanképviseli. Az Egyesület nevében aláírásra az elnök önállóan jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, a két alelnök együttes aláírása szükséges. 

115. Az Egyesület szakmai tevékenysége körében az Egyesület nevében hivatalos állásfoglalásra, véleménynyilvánításra az elnök, az alelnökök, vagy az általuk kijelölt elnökségi tag jogosult. Kijelölés hiányában a nyilatkozó nem tekinthető az Egyesület nevében nyilatkozó személynek. Az Egyesület tagjai az Egyesület bármely döntésével kapcsolatos magánvéleményüket - ennek hangsúlyozásával - bármikor szabadon hangoztathatják.

VI. A tagdíj

116. A tagdíj mértékét a tagok által az egyesülettől igényelhető szakmai szolgáltatások két szintje szerint az elnökség határozza meg.

116/A A tagdíj mértéke a tagoknak az egyesület által nyújtott szakmai szolgáltatások igénybevételére irányuló nyilatkozata alapján kerül differenciáltan megállapításra oly módon, hogy alapszintű tagdíjat kell fizetnie annak a tagnak, aki az Egyesület által a tagsági jogviszony alapján minden tag részére egységesen biztosított szolgáltatásokat kívánja igénybe venni, emeltszintű tagdíjat kell fizetnie annak a tagnak, aki az alapszintű szolgáltatásokon felül igénybe kívánja venni a kötelező 16 kreditpont megszerzéséhez szükséges képzéseknek az Egyesület által történő biztosítását.

117. A megállapított évi tagdíjról a tagokat e-mailben és a www.mkoe.hu oldalon kell értesíteni. A tagdíjat az Egyesület számlájára történő átutalással vagy az Egyesület pénztárába történő befizetéssel kell megfizetni.

117/A A tagsági viszony év közben történő keletkezése esetén a tagdíj mértékét az éves tagdíj alapulvételével a tagsági viszony keletkezése hónapjától az év végéig terjedő időszak alapján arányosan kell megállapítani. A tagsági viszony év közben történő megszüntetése esetén a teljes éves tagdíjat meg kell fizetni.

VII. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

118. Az Egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. 

119. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja - a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

120. Az Egyesület alapszabályában meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az Egyesület kizárólag egyszemélyes társaságot hozhat létre, amelyhez a közgyűlés jóváhagyása szükséges.

121. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

122. Az Egyesület bevételei:

• tagdíj;
• gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
• a költségvetési támogatás;
•  más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
• befektetési tevékenységből származó bevétel;
•  egyéb bevétel.

123. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

• alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
• gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
• az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
• az előző pontok alá nem tartozó egyéb költség.

124. Az Egyesület a működési és egyéb költségeit, ráfordításait (kiadásait), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között a tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell éventemegosztani.

125. Az egyesület gazdálkodását az elnök irányítja.

VIII. Egyéb rendelkezések

126. Az Egyesület vezető tisztségviselői közül díjazásra kizárólag az elnök jogosult. Az elnök – az Egyesület éves költségvetésének keretei között - az Elnökség jóváhagyása mellett legfeljebb az éves várható összes bevétel legfeljebb 50%-át költheti a saját és a Titkárság javadalmazására, beleértve azok adó- és járulékterheit. Az Elnökség az éves költségvetés elfogadásakor díjazást állapíthat meg a Felügyelő Bizottság elnöke részére is.

127. Az Egyesület szervei, vezető tisztségviselői, illetve a Titkárság által a tagoknak küldendő bármely levelet, értesítést, meghívót kizárólag e-mailben kell megküldeni. Az e-mailben elküldött bármely közlés nem igényel fokozott biztonságú elektronikus aláírást.

128. A természetes személy tagok a saját, valamint a nem természetes személy tagok az általuk foglalkoztatott, a tagi jogokat gyakorló és/vagy tagi szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személyek személyes adatait, a kötelező továbbképzés nyilvántartásához szükséges egyéb adataikat, valamint e-mail címüket, és az előbbiek változását – az adatvédelmi törvény és egyéb jogszabályi előírások megtartásával - az Egyesület rendelkezésére bocsátják. A jogszerűen rendelkezésére bocsátott adatokat az Egyesület az alapszabályban foglalt feladatai teljesítése körében jogosult kezelni.

129. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

130. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Jelen Alapszabály a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete az Egyesület 2002. január 11-i keltezéssel nyilvántartott és többször módosított alapszabálya Budapesten, 2025. május 16-án megtartott közgyűlésén elfogadott módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövege.

Budapest, 2025. május 16.

 

Matyóka Zoltán

elnök